Ugrás a fő tartalomra
Uniós szolidaritás Ukrajnával

Nemzetközi kereskedelmi szankciók

Az EU a G7-országokkal és más partnereivel együttműködve 2022. március 15-től megvonta Oroszországtól a legnagyobb kedvezményes elbánást a WTO keretein belül. Ez megfosztja Oroszországot attól, hogy WTO-tagként kulcsfontosságú kereskedelmi előnyöket élvezzen.

Az EU úgy döntött, hogy az importvámok emelése helyett inkább olyan szankciókat léptet életbe, amelyek korlátozásokat és tilalmakat vezetnek be az áruk behozatalával, illetve kivitelével kapcsolatban. Elsősorban az alábbi szankciókról van szó:

  • uniós behozatali tilalom a kész és a félkész acéltermékekre;
  • uniós kiviteli tilalom a luxuscikkekre (az intézkedés célkeresztjében az orosz elit áll);
  • az Oroszországban bányászott, feldolgozott vagy előállított nem ipari gyémántok importjának korlátozása. Ez a G7-ek gyémántokra vonatkozó nemzetközileg összehangolt tilalmának részét képezi, amelynek célja Oroszország megfosztása ettől a fontos, évi 4 milliárd euróra becsült bevételi forrástól;
  • az acélgyártáshoz szükséges nyersanyagok, feldolgozott alumíniumtermékek és más fémáruk behozatalának tilalma;
  • a luxusautók exporttilalmának kiterjesztése minden olyan új és használt személygépkocsira, amelynek motorja meghaladja az 1900 cm³-t, valamint minden elektromos és hibrid járműre;
  • teljes tilalom a gépalkatrészek bizonyos típusaira;
  • további behozatali tilalmak, többek között a cementre, a gumitermékekre, a fára, a szeszes italokra és a csúcsminőségű tengeri élelmiszerekre;
  • célzott kiviteli tilalmak olyan területeken, ahol Oroszország nagyban függ az uniós ellátástól, és ezért kiszolgáltatott helyzetben van (pl. kvantum-számítástechnika, fejlett félvezetők, érzékeny gépek és alkatrészek, építőipari termékek, feldolgozott acél-, réz- és alumíniumtermékek, lézerek, akkumulátorok, szállítás és vegyi anyagok). Ide tartoznak továbbá a finomítóiparban használt speciális katalizátorok is. Ez a tilalom tovább fogja csökkenteni Oroszország technológiai bázisát és ipari kapacitását;
  • vállalati és tervező szoftvereknek az orosz kormány vagy az orosz vállalatok rendelkezésére bocsátásának tilalma; 
  • az orosz eredetű arany közvetlen vagy közvetett vásárlásának, behozatalának és átadásának tilalma;
  • az ukrajnai hadszíntéren használt további 15 technológiai termék vagy az ilyen termékek előállításához szükséges berendezések kivitelének korlátozása;
  • a korlátozás alá eső árukkal kapcsolatos szellemitulajdon-jogok és üzleti titkok eladásának, licenciába adásának, átadásának vagy átruházásának tilalma, nehogy a szankciók hatálya alá tartozó árukat egyszerűen az EU-n kívül állítsák elő;
  • a vas- és acéláruk behozatalára vonatkozó korlátozások szigorítása úgy, hogy a szankciók hatálya alá tartozó és harmadik országban feldolgozott vas- és acéltermékek importőreinek bizonyítaniuk kell, hogy a felhasznált alapanyagok nem Oroszországból származnak;
  • a fejlett technológiai termékek exportjára vonatkozó korlátozás kiterjesztése további szervezetekre. A jegyzékbe az ott szereplő orosz és iráni szervezetek mellé kínai, üzbegisztáni, egyesült arab emírségekbeli, szíriai és örményországi szervezetek is felkerültek;
  • 29 orosz és harmadik országbeli szervezet (köztük Üzbegisztánban és Szingapúrban nyilvántartásba vett szervezetek) felvétele az Oroszország katonai-ipari komplexumával kapcsolatban álló szervezetek listájára. 

TÉNYEK

  • Ami a kivitelt illeti, az árukra és technológiákra vonatkozóan eddig bevezetett exportkorlátozások és -tilalmak becsült összértéke 48 milliárd euró. Ez az invázió előtti uniós kivitel 54%-át teszi ki.
  • Az intézkedések hatálya a háború előtti behozatal 58%-ára terjed ki, ami az összeget tekintve 91,2 milliárd eurót jelent.
  • Az üzleti szolgáltatásokra vonatkozó kiviteli korlátozások összértéke 3,28 milliárd euró (az invázió előtti uniós kivitel 16%-a).
  • Az uniós technológiai termékekre vonatkozó kiviteli tilalom az orosz technológiaintenzív iparágak zsugorodásához vezetett. Különösen súlyos volt a visszaesés az autók és más közlekedési eszközök, valamint a számítógépek gyártása terén.
  • Az EU által elfogadott intézkedések egyike sem irányul semmilyen módon a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek – köztük a búza és a műtrágyák – harmadik országok és Oroszország közötti kereskedelmére.