A szankciók végrehajtásának biztosítása
A szankciók célkitűzéseinek eléréséhez elengedhetetlen a szankciók hatékony és gondos végrehajtása. Ez elsődlegesen a tagállamok feladata. A Bizottság szorosan együttműködik velük, hogy támogassa őket ebben a munkában az alábbiak révén:
- a szankciók végrehajtásával foglalkozó szakértői csoport rendszeres ülése, amely lehetővé teszi a Bizottság számára valamennyi érintett tagállami hatóság elérését;
- a Bizottság által 2022 márciusában létrehozott „Freeze and Seize” („Befagyasztás és lefoglalás”) munkacsoport, amely biztosítja a vagyoni eszközök orosz és belarusz személyeket és szervezeteket érintő befagyasztásának hatékonyabb összehangolását;
- a Mairead McGuinness biztos elnökletével működő magas szintű csoport, amely mind a 27 tagállam hatóságai számára lehetővé teszi az információk megosztását – az uniós ipar és vállalkozások képviselőivel együtt;
- a Bizottság által az érdekelt felekkel tartott ad hoc találkozók, amelyek iránymutatást nyújtanak, és ahol megvitatják a szankciók végrehajtását a szereplőkkel.
Az EU összehangolja szankcióit más jelentős nemzetközi szövetségesekkel és partnerekkel, például az Egyesült Államokkal, az Egyesült Királysággal, Dél-Koreával, Svájccal, Japánnal, Ausztráliával, Kanadával, Új-Zélanddal és Norvégiával, hogy mindegyik ország a gazdaságán alapuló leghatékonyabb intézkedéseket alkalmazza.
A szankciók kijátszásának megakadályozása
Az uniós szankciók kijátszása bűncselekménynek minősül. Ennek nyomon követése érdekében a Bizottság:
- mozgósítja kereskedelmi és vámigazgatási szerveit, hogy azonosítsák a kereskedelmi forgalom bizonyos harmadik országokból Oroszország felé történő lehetséges átirányítását;
- felveszi a kapcsolatot harmadik országokkal a közös értékelésről való megállapodás, az adatok összehasonlítása és adott esetben a korrekciós intézkedések megvitatása céljából;
- információkat gyűjt a magánszektort érintő kijátszási mintákról, valamint ajánlásokat gyűjt arra vonatkozóan, miként lehetne hatékonyabban megakadályozni ezt a jelenséget.
A június 23-án elfogadott 11. szankciócsomag részeként az EU új eszközt vezetett be annak érdekében, hogy megakadályozza a szankciók harmadik országok joghatóságán keresztül történő kijátszását. Az eszköz olyan konkrét, magas kockázatú árukra összpontosít, amelyek bizonyítottan eljutnak Oroszországba harmadik országokon keresztül annak ellenére, hogy az uniós szankciók hatálya alá tartoznak. Az eszköz lehetővé teszi az EU-nak, hogy megtiltsa egyrészt az érintett áruk kivitelét olyan harmadik országokba, melyek révén kijátszák az uniós szankciókat, másrészt a kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.
Az intézkedés hatálya alá tartozó áruk és technológiák jegyzékének tényleges összeállítására csak akkor kerül sor, ha más megoldás nem kínálkozik. Ez azt jelenti, hogy egyeztetünk és szorosan együttműködünk mindegyik érintett harmadik országgal. Minden esetben lehetőséget biztosítunk a hatóságoknak arra, hogy reagáljanak az EU megállapításaira és következtetéseire. Ez az intézkedés tehát csakis a legvégső esetben alkalmazandó.
Számos egyéb intézkedésnek köszönhetően további lépéseket tudtunk tenni a szankciók kijátszása ellen:
A kettős felhasználású termékek, a fejlett technológiák, a tűzfegyverek és a repüléssel kapcsolatos anyagok és eszközök esetében bevezettük az Oroszország területén keresztül történő tranzit tilalmát. Ez azt jelenti, hogy harmadik országokba szánt árukat nem szabad Oroszország területén átszállítani.
Azt is kötelezővé tettük a gazdasági szereplők számára, hogy szerződésben megtiltsák ezen érzékeny áruk Oroszországba történő újrakivitelét.
Tranzittilalmat vezettünk be egyes, gazdaságilag kritikus fontosságú árukra. Ez azt jelenti, hogy ezeket a harmadik országokba szánt árukat nem szabad Oroszország területén átszállítani.
Új intézkedést léptettünk életbe, amelynek értelmében az EU-ban letelepedett, közvetlenül vagy közvetve több mint 40%-ban orosz személyek vagy oroszországi szervezetek tulajdonában lévő szervezeteknek jelentést kell tenniük bizonyos, az EU-n kívülre irányuló pénzeszközátadásokról.
A Bizottság a tagállamokkal együtt áttekintést fog készíteni az Orosz Központi Bank EU-ban befagyasztott vagyoni eszközeiről, hogy megtudja, hol találhatók ezek, és mennyit érnek. Ez különösen azért fontos, hogy az orosz állami eszközökkel adott esetben finanszírozni lehessen Ukrajna újjáépítését.
A tagállamok a 10. szankciócsomag keretében az Orosz Központi Bank több mint 200 milliárd euró értékű immobilizált eszközéről számoltak be a Bizottságnak.
Az EU most először írja elő, hogy a jegyzékbe vett személyeknek az EU joghatósága alatt lévő valamennyi vagyontárgyukról tájékoztatniuk kell az illetékes nemzeti hatóságot. Ez segíteni fog abban, hogy a vagyoni eszközök nyomon követése és befagyasztása sokkal hatékonyabb legyen. Amennyiben egy jegyzékbe vett személy nem teljesíti e kötelezettségét – vagyis elmulasztja bejelenteni vagyoni eszközeit –, az az uniós szankciókra vonatkozó jogszabályok megsértésének minősül, és az egyes tagállamok nemzeti jogszabályaiból eredő következményekkel jár, beleértve a büntetőjogi szankciókat is.
Az EU így kívánja kezelni a szankciók kijátszására irányuló rendszerek egyre bonyolultabbá válását és megelőzni a szankciók kijátszására irányuló kísérleteket.
A 2023. december 18-án bejelentett 12. szankciócsomag – a szankciók megsértésének vagy kijátszásának megelőzése és felderítése érdekében – szigorúbb kötelezettséget ró a tagállamokra a jegyzékbe vett személyek vagyoni eszközeinek proaktív visszakövetésére.
Az EU új kritériumot vezetett be a jegyzékbe vétel tekintetében, ami lehetővé teszi azon személyek szankcionálását, akik elősegítik a szankciók kijátszását.
A szabályok lehetővé fogják tenni azt is, hogy az elhunyt személyek továbbra is szerepeljenek a vagyoni eszközök befagyasztásával szankcionált személyek jegyzékében, amivel megelőzhető a befagyasztási intézkedés esetleges kijátszása.
A Bizottság 2022. december 2-án javaslatot terjesztett elő az uniós korlátozó intézkedések megsértésével kapcsolatos bűncselekmények és a büntetések harmonizálására. Rendkívül fontos, hogy – mindaddig, amíg tart az Ukrajna elleni orosz agresszió – az uniós korlátozó intézkedéseket maradéktalanul végrehajtsák, és hogy ezeknek az intézkedéseknek a megsértése ne legyen kifizetődő. A Bizottság a javaslatában közös uniós szabályokat határoz meg, amelyek valamennyi tagállamban meg fogják könnyíteni a korlátozó intézkedések megsértésének kivizsgálását, büntetőeljárás alá vonását és szankcionálását.
A Bizottság létrehozott egy új pozíciót (az uniós szankciók végrehajtásáért felelős nemzetközi különmegbízott), hogy biztosítsa a harmadik országokkal folytatott folyamatos, magas szintű megbeszéléseket az Ukrajna elleni háború kezdete óta Oroszországgal szemben kiszabott szankciók megkerülésének és kijátszásának megakadályozása érdekében. David O’Sullivant, a Bizottság egykori főtitkárát és magas rangú uniós diplomatát nevezték ki az uniós szankciókért felelős különmegbízottnak, aki 2023 januárjától látja el ezt a feladatot.
Az érdekelt felek tájékoztatása
Az érdekelt felek tájékozódásának biztosítása érdekében a Bizottság
- több száz gyakran feltett kérdést tett közzé a szankciók által érintett valamennyi iparág – például a pénzügyek és a bankszektor, a kereskedelem és a vámügy, az energiaügy, a mezőgazdaság, a közlekedés és a médiát érintő közbeszerzések – vonatkozásában, és konkrét iránymutatást adott ki a humanitárius kérdésekről. Rendszeres párbeszédet folytat az ágazati érdekelt felekkel, és együttműködik azokkal az illetékes nemzeti hatóságokkal, amelyek hatáskörrel rendelkeznek az uniós szankciók végrehajtása, az engedélyek megadása és jogsértések esetében a büntetőeljárás alá vonás terén;
- könnyen hozzáférhető információkat tett közzé az eddig elfogadott csomagokról. Az uniós szankciótérkép felhasználóbarát módon jeleníti meg az összes jelenleg érvényben lévő szankciórendszert, valamint az egyedi szankciók hatálya alá tartozó személyeket. Online elérhető a pénzügyi szankciók egységes szerkezetbe foglalt jegyzéke, amely tartalmazza mindazokat a személyeket, csoportokat és szervezeteket, akikre, illetve amelyekre az uniós szankciók értelmében a vagyoni eszközök befagyasztása, valamint a pénzeszközök és gazdasági erőforrások rendelkezésre bocsátásának tilalma vonatkozik;
- visszaélés-bejelentő eszközt vezetett be a szankciók megsértésének névtelen bejelentésére. Az uniós szankciók már arra is kötelezik a tagállamokat, hogy bűncselekménnyé nyilvánítsák a szankciók megsértését;
- létrehozta a humanitárius segítségnyújtással foglalkozó uniós szintű kapcsolattartó pontot, amely gyakorlati információkkal szolgál a humanitárius szereplők számára az uniós szankcióktól való humanitárius célú eltérések kérelmezésével kapcsolatban;
- központi kapcsolattartó pontot hozott létre annak érdekében, hogy segítséget nyújtson a nem uniós hatóságoknak és szereplőknek az Oroszországgal szembeni uniós szankciók hatályával és végrehajtásával, különösen az élelmezésbiztonsággal kapcsolatban. Ez azt is biztosítani hivatott, hogy zavartalan legyen az agrár-élelmiszeripari termékek és műtrágyák országukba irányuló áramlása.