Ugrás a fő tartalomra
Uniós szolidaritás Ukrajnával

Oroszország felelősségre vonása

Bucsa: a polgári lakosság ellen elkövetett mészárlás szimbóluma

Leírhatatlan borzalmak

A woman threatened by her partner

Bucsa megszállása során az oroszok hozzávetőleg 25 – 14 és 24 év közötti – ukrán lányt és nőt tartottak fogva és erőszakoltak meg szisztematikusan egy pincében. A nemi erőszak áldozatai közül kilencen teherbe estek. 

Russian retreat from Bucha reveals scores of civilian deaths

2022. április 6-án, azt követően, hogy az orosz csapatok felégették és kifosztották a várost, egy férfi a biciklijét tolja Bucsa városában az utcán, amelyet elpusztult katonai járművek maradványai és romok szegélyeznek.

Fénykép: Chris McGrath/Getty Images

Visit of Ursula von der Leyen, President of the European Commission, and Josep Borrell Fontelles, Vice-President of the European Commission in charge of a stronger Europe in the World, to Ukraine

Tömegsír és hullazsákok a földön a bucsai Szent András Pervozvannoho Mindenszentek templom mellett, néhány nappal az orosz offenzíva után.

A nemzetközi jog megsértése

Az EU mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények ne maradjanak büntetlenül.

Az agresszió bűntette, a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűncselekmények a nemzetközi jog legsúlyosabb megsértésének, más néven nemzetközi bűncselekményeknek minősülnek.

Ukrajna több mint 69 000 feltételezett nemzetközi bűncselekmény kivizsgálását kezdte meg, de gyanítható, hogy az ilyen súlyú atrocitások tényleges száma még ennél is magasabb.

14 uniós tagállam

már nyomozást indított a saját szintjén az Ukrajnában elkövetett nemzetközi bűncselekmények ügyében

6 uniós tagállam

nevezetesen Lengyelország, Lettország, Észtország, Szlovákia, Románia és Litvánia – tagja az Eurojust által támogatott közös nyomozócsoportnak, Ukrajnával és a Nemzetközi Büntetőbírósággal (NBB) együtt

Az agresszió bűntette

Az agresszió bűntettét általában egy ország legmagasabb szintű politikai és katonai vezetése követi el egy másik ország szuverenitása, területi integritása vagy politikai függetlensége ellen. Az agresszió bűntettének kategóriájába tartozik az invázió, a katonai megszállás, az erőszakos annektálás, a bombázás és a kikötők katonai blokádja – Oroszország ezeknek a cselekményeknek mindegyikét elkövette.

Mivel Oroszország nem fogadja el a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, a Bizottság alternatívákat javasol annak érdekében, hogy az agresszió bűntette kapcsán is igazságot lehessen szolgáltatni.

Bűntetőeljárás indítása Oroszország ellen az Ukrajnában elkövetett bűncselekményekért

A Bizottság – amellett, hogy továbbra is támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság munkáját – a nemzetközi közösséggel vállvetve azon dolgozik, hogy törvényszéket hozzon létre, mely kivizsgálja és büntetőeljárás alá vonja az Oroszország által elkövetett agressziót.

A bizonyítékgyűjtés koordinálását elősegítendő a Bizottság létrehozta Hágában az Ukrajna elleni agresszió bűntettével kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatásával foglalkozó nemzetközi központot, mely az Eurojust által támogatott közös nyomozócsoport munkáját segítő struktúrán belül fejti majd ki tevékenységét. A központ támogatni fogja a nyomozati tevékenységek összehangolását és a további bizonyítékgyűjtést az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekményekkel kapcsolatban.

A Bizottság a már életbe léptetett mechanizmusok további működtetését is segíteni fogja:

  • támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság kapacitásait – az invázió kezdete óta nyújtott finanszírozás összege meghaladja a 10 millió eurót;
  • forrásokat biztosít az Ukrán Legfőbb Ügyészség megerősítéséhez – több mint 6 millió eurót fordított a hivatal működését segítő informatikai és egyéb eszközökre;
  • felkészíti az Eurojustot a feladatra: a módosított Eurojust-rendelet lehetővé teszi az ügynökség számára, hogy egy új adatbázisban biztonságosan megőrizze, tárolja és elemezze a nemzetközi bűncselekményekkel kapcsolatos bizonyítékokat;
  • támogatja az Eurojustot és az Europolt, az uniós tagállamok nemzeti nyomozati tevékenységének koordinációs központjaiként eljáró ügynökségeket;
  • egyeztetéseket folytat az EU nemzetközi partnereivel az elszámoltathatóság és a globális válaszlépések biztosítása érdekében. 

Az okozott károk megtérítése

Oroszországnak és az orosz oligarcháknak kárpótolniuk kell Ukrajnát az okozott károkért és pusztításért.

2022 márciusában, az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdetét követően a Bizottság létrehozta az ún. „Freeze and Seize” munkacsoportot. A munkacsoport azért jött létre, hogy segítsen jobban összehangolni az orosz és a belarusz személyekkel és vállalatokkal szembeni uniós szankciókat.

A munkacsoport, melyet a Bizottság működtet, lehetővé teszi a tagállamok, valamint az uniós ügynökségek, az Eurojust és az Europol számára, hogy együttműködjenek az orosz vagyoni eszközök azonosítása, befagyasztása és – ahol lehetséges – elkobzása érdekében.

A munkacsoport szorosan együtt dolgozik a nemzetközi partnerekkel, köztük az ukrán és az egyesült államokbeli hatóságokkal. A G7+ csoport szintjén a munkacsoport rendszeresen együttműködik az ún. REPO-munkacsoporttal, mely az orosz elittel, a hozzá kötődő szereplőkkel és oligarchákkal foglalkozik.

alt=""
TÉNY

Eddig több mint 28 milliárd euró összegű magánvagyont fagyasztottak be az EU-ban

Az EU szigorúbb követelményeket is életbe léptetett a vagyoni eszközök befagyasztására vonatkozóan. Új kritérium bevezetéséről is megállapodás született, hogy azokat a személyeket is jegyzékbe lehessen venni, akik hasznot húznak az uniós vállalatok orosz leányvállalatai feletti tulajdonjog vagy irányítás kényszerátruházásából. Ez biztosítani fogja, hogy senki se profitáljon abból a veszteségből, amelyet az uniós vállalatok akkor szenvednek el, amikor orosz tulajdonosok/cégvezetők erőszakkal átveszik a leányvállalataik irányítását vagy tulajdonjogát. 

Ukrajna újjáépítése

A „Freeze and Seize” munkacsoport segítségével az uniós tagállamok több mint 28 milliárd euró értékben fagyasztottak be orosz és belarusz oligarchák és vállalatok tulajdonában álló vagyont.

A 210 milliárd eurót is meghaladja azoknak az Orosz Központi Bank tulajdonát képező vagyoni eszközöknek az értéke, amelyeket immobilizáltak az Európai Unióban.

A befagyasztott források lehető legjobb hasznosítása és Ukrajna újjáépítésének megkezdése érdekében a Bizottság különböző választási lehetőségeket terjesztett a tagállamok elé. Ezek közé tartozik az a javaslat is, mely új struktúra létrehozását szorgalmazza a befagyasztott és immobilizált orosz állami eszközök kezelése és befektetése, valamint a bevételek Ukrajna javára történő felhasználása céljából.

A jogi kiskapuk bezárása

Mindaddig, amíg Oroszország folytatja az Ukrajna elleni agressziót, életbevágó, hogy az uniós szankciók végrehajtása teljeskörűen megvalósuljon, és hogy ne érje meg megszegni a szankciókat. Ennek érdekében megszigorítjuk az uniós szabályokat:

Az a célunk, hogy növeljük az uniós szankciók visszatartó erejét, a tagállamokat pedig felvértezzük olyan jogi eszközökkel, melyek birtokában egyre több vagyoni eszközt tudnak elkobozni, ha azok bűncselekményhez kapcsolódnak.