A nemzetközi jog megsértése
Az EU mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekmények ne maradjanak büntetlenül.
Az agresszió bűntette, a népirtás, az emberiesség elleni bűncselekmények és a háborús bűncselekmények a nemzetközi jog legsúlyosabb megsértésének, más néven nemzetközi bűncselekményeknek minősülnek.
Ukrajna több mint 69 000 feltételezett nemzetközi bűncselekmény kivizsgálását kezdte meg, de gyanítható, hogy az ilyen atrocitások tényleges száma még ennél is magasabb.
Az agresszió bűntette
Az agresszió bűntettét általában egy ország legmagasabb szintű politikai és katonai vezetése követi el egy másik ország szuverenitása, területi integritása vagy politikai függetlensége ellen. Az agresszió bűntettének kategóriájába tartozik az invázió, a katonai megszállás, az erőszakos annektálás, a bombázás és a kikötők katonai blokádja – Oroszország ezeknek a cselekményeknek mindegyikét elkövette.
Mivel Oroszország nem fogadja el a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, a Bizottság alternatívákat javasol annak érdekében, hogy az agresszió bűntette kapcsán is igazságot lehessen szolgáltatni.
Bűntetőeljárás indítása Oroszország ellen az Ukrajnában elkövetett bűncselekményekért
A Bizottság – amellett, hogy továbbra is támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság munkáját – a nemzetközi közösséggel vállvetve azon dolgozik, hogy törvényszéket hozzon létre, mely kivizsgálja és büntetőeljárás alá vonja az Oroszország által elkövetett agressziót.
A Bizottság ezen túlmenően támogatja az Ukrajna elleni agresszió bűntettével kapcsolatos büntetőeljárással foglalkozó nemzetközi központ létrejöttét. A központ az agresszió kezdete óta végzett bizonyítékgyűjtés összehangolását fogja segíteni az Eurojuston (az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségén) belül. A központ létrehozása fontos kezdeményezés: az első lépések egyike ahhoz, hogy megtörténjen a kulcsfontosságú bizonyítékok összegyűjtése és dokumentálása arra az esetre, ha a jövőben bírósági tárgyalásra kerül sor.
A Bizottság a már jelenleg is működő mechanizmusok támogatását is folytatja:
- támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság kapacitásait – az invázió kezdete óta nyújtott finanszírozás összege meghaladja a 10 millió eurót;
- forrásokat biztosít az Ukrán Legfőbb Ügyészség megerősítéséhez – több mint 6 millió eurót fordított a hivatal működését segítő informatikai és egyéb eszközökre;
- felkészíti az Eurojustot a feladatra: a módosított Eurojust-rendelet lehetővé teszi az ügynökség számára, hogy egy új adatbázisban biztonságosan megőrizze, tárolja és elemezze a nemzetközi bűncselekményekkel kapcsolatos bizonyítékokat;
- támogatja az Eurojustot és az Europolt, az uniós tagállamok nemzeti nyomozati tevékenységének koordinációs központjaiként eljáró ügynökségeket;
- egyeztetéseket folytat az EU nemzetközi partnereivel az elszámoltathatóság és a globális válaszlépések biztosítása érdekében.
Az okozott károk megtérítése
Oroszországnak és az orosz oligarcháknak kárpótolniuk kell Ukrajnát az okozott károkért és pusztításért.
2022 márciusában, az Ukrajna elleni orosz agresszió kezdetét követően a Bizottság létrehozta az ún. „Freeze and Seize” munkacsoportot. A munkacsoport azért jött létre, hogy segítsen jobban összehangolni az orosz és a belarusz személyekkel és vállalatokkal szembeni uniós szankciókat.
A munkacsoport, melyet a Bizottság működtet, lehetővé teszi a tagállamok, valamint az uniós ügynökségek, az Eurojust és az Europol számára, hogy együttműködjenek az orosz vagyoni eszközök azonosítása, befagyasztása és – ahol lehetséges – elkobzása érdekében.
A munkacsoport szorosan együtt dolgozik a nemzetközi partnerekkel, köztük az ukrán és az egyesült államokbeli hatóságokkal. A G7+ csoport szintjén a munkacsoport rendszeresen együttműködik az ún. REPO-munkacsoporttal, mely az orosz elittel, a hozzá kötődő szereplőkkel és oligarchákkal foglalkozik.
Ukrajna újjáépítése
A „Freeze and Seize” munkacsoport segítségével az uniós tagállamok mintegy 21,5 milliárd euró értékben fagyasztottak be orosz és belarusz oligarchák és vállalatok tulajdonában álló vagyont.
A befagyasztott források lehető legjobb hasznosítása és Ukrajna újjáépítésének megkezdése érdekében a Bizottság különböző választási lehetőségeket terjesztett a tagállamok elé. Ezek közé tartozik az a javaslat is, mely új struktúra létrehozását szorgalmazza a befagyasztott és immobilizált orosz állami eszközök kezelése és befektetése, valamint a bevételek Ukrajna javára történő felhasználása céljából.
A jogi kiskapuk bezárása
Mindaddig, amíg Oroszország folytatja az Ukrajna elleni agressziót, életbevágó, hogy az uniós szankciók végrehajtása teljeskörűen megvalósuljon, és hogy ne érje meg megszegni a szankciókat. Ennek érdekében megszigorítjuk az uniós szabályokat:
- megerősítjük a vagyonelkobzásra és -visszaszerzésre vonatkozó uniós szabályozást;
- harmonizáljuk az uniós szankciók megsértésével kapcsolatos bűncselekményeket és a vonatkozó büntetéseket;
- az uniós szankciók hatálya alá tartozó személyek mindegyikét arra kötelezzük, hogy hozza nyilvánosságra az EU-ban található vagyonát.
Az a célunk, hogy növeljük az uniós szankciók visszatartó erejét, a tagállamokat pedig felruházzuk olyan jogi eszközökkel, melyek birtokában több vagyoni eszközt tudnak elkobozni, ha azok bűncselekményhez kapcsolódnak.