Az orosz agresszió kezdete óta az EU és tagállamai, valamint pénzügyi intézményei az „Európa együtt” összefogás jegyében 38,8 milliárd eurót mozgósítottak Ukrajna általános gazdasági, társadalmi és pénzügyi ellenálló képességének megerősítésére. Ezeknek a forrásoknak köszönhetően Ukrajna makroszintű pénzügyi támogatásban, költségvetés-támogatásban, sürgősségi segélyben, valamint válságreagálási és humanitárius segítségben részesül.

Emellett mintegy 20 milliárd eurót tesz ki a katonai segítségnyújtásra fordított összeg, amelyből 5,6 milliárd eurót az Európai Békekeret biztosít.

Mindent figyelembe véve az EU az orosz agresszió kezdete óta összesen már mintegy 59 milliárd eurót mozgósított Ukrajna részére. Azokkal a forrásokkal együtt, amelyeket a tagállamok kaptak segítségképpen ahhoz, hogy el tudják látni a háború elől az EU-ba menekülő ukránokat, az Ukrajnának és az ukránoknak nyújtott támogatás összesen mintegy 76 milliárd eurót tesz ki.

A biztosi testület és az ukrán kormány együttes ülésén és az EU–Ukrajna csúcstalálkozón tett kötelezettségvállalás keretében az EU 1 milliárd eurót fog mozgósítani Ukrajna gyors helyreállításának céljára. Ezt az EU a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI) és az Európai Beruházási Bank (EBB) által nyújtott hitelekből tervezi finanszírozni.

Ukrajna további támogatása érdekében az EU – rendkívül kedvezményes kölcsönök formájában – minden eddiginél nagyobb támogatási csomagot biztosít 2023-ban, amelynek összege elérheti a 18 milliárd eurót. Ebből 12 milliárd eurót már folyósított is az EU az országnak.

Az EU 2022-ben 330 millió eurót mozgósított annak a szükséghelyzeti támogatási programnak a céljára, amely segített a rászorulóknak hozzáférni alapvető árukhoz és szolgáltatásokhoz, például élelmiszerekhez, oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz. Az EU a lakosság védelméhez is hozzájárult – mind a belső menekülteket, mind az őket befogadó közösségeket segítve –, és a kis- és középvállalkozásokat, valamint a mezőgazdaságot is támogatta. További fontos cél a kis méretű polgári infrastruktúrák újjáépítése, az energiabiztonság garantálása, valamint a kiberbiztonság, a médiaszabadság és a dezinformáció elleni küzdelem előmozdítása. Több korábban indított, összesen 192 millió euró értékű projekt kiigazítására is sor került annak érdekében, hogy fedezni lehessen a sürgős helyszíni szükségleteket.

A hatalmas szükségletek miatt a rescEU-készletből egészségügyi felszereléseket, ideiglenes elszállásolást biztosító lakómodulokat, áramfejlesztő generátorokat, továbbá olyan speciális felszereléseket mozgósítottunk, amelyek az Ukrajnát fenyegető népegészségügyi kockázatok, például vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris veszélyek elhárítását szolgálják. A rescEU révén nyújtott támogatás keretében, melynek összértéke meghaladja a 97 millió eurót, többek között lakóegységeket, védőruhákat, fertőtlenítőszereket, lélegeztetőgépeket, infúziós pumpákat, betegmonitorokat, ultrahangos berendezéseket és áramfejlesztőket juttatunk Ukrajnába. Az EU koordinálja a sürgős kezelésre szoruló ukrán betegek egészségügyi evakuálását. Eddig már több mint 2340 beteg átszállítása valósult meg – az érintettek európai kórházakban részesültek szakorvosi ellátásban. 2022 szeptemberében a lengyelországi Rzeszówban uniós egészségügyi evakuálási (MEDEVAC) központ nyílt meg, mely ukrajnai betegeket fogad. A központ feladata, hogy biztonságos elhelyezést nyújtson az Ukrajnából érkező betegek számára, mielőtt kórházi kezelés céljából továbbszállítják őket egy másik európai országba.

Hogy a várt segély a lehető leggyorsabban megérkezhessen Ukrajnába, a Bizottság polgári védelmi logisztikai központokat hozott létre Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában. Ezek a logisztikai központok segíteni fogják az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül nyújtott segítség célba juttatását.

2023. április 21-én Ukrajna csatlakozott az uniós polgári védelmi mechanizmushoz, az EU szolidaritási eszközéhez, mely a mechanizmusban részt vevő országoknak hivatott segítséget nyújtani katasztrófa esetén.

Az Ukrajna elleni orosz agresszióra válaszul hozott európai uniós intézkedések keretében az Európai Bizottság és az Ukrajnával szomszédos uniós tagállamok 2022. május 12-én létrehozták az EU–Ukrajna szolidaritási folyosókat. A szolidaritási folyosók létfontosságú útvonalak Ukrajna mezőgazdasági exportja, valamint más áruk kivitele és behozatala számára.

2022 májusa óta a szolidaritási folyosóknak köszönhetően:

• Ukrajna kb. 41 millió tonna mezőgazdasági árucikket (gabonát, olajos magvakat és kapcsolódó termékeket) és több mint 36 millió tonna nem mezőgazdasági terméket (érceket, vasat és acélt, ritkaföldfémeket és fát) tudott exportálni, aminek köszönhetően az ország hozzájutott az ukrán mezőgazdasági termelők és az ukrán cégek számára égetően szükséges bevételhez;
• Ukrajna, Moldova és az EU-országok technikai támogatást vehettek igénybe különböző eljárások leegyszerűsítéséhez és felgyorsításához, valamint a határokon kialakult torlódások megszüntetéséhez;
• 2022. június 29-én az EU árufuvarozási megállapodást írt alá Ukrajnával és Moldovával, mely még inkább megkönnyíti az áruszállítást e két ország viszonylatában.

A szolidaritási folyosók kapacitásának megőrzése és további bővítése érdekében az EU jelentős beruházásokat mozgósított különböző – már létező – uniós és tagállami programokon keresztül. Folytatni kell az adminisztratív és operatív segítségnyújtást – a határátlépési eljárások egyszerűsítését is ideértve –, és további finanszírozásra is szükség van.

A Bizottság 2022 novemberében sürgősségi jelleggel 250 millió euró összegű támogatást különített el a szolidaritási folyosók kapacitásának bővítésére. Ez rövid távon elősegítette gyors fejlesztések végrehajtását – különösen a mobil berendezések alkalmazása tekintetében –, amelyek azt célozták, hogy csökkenjenek a várakozási idők, és zökkenőmentesebbé váljon a határátkelőhelyek megközelítése és a határátkelés. Középtávon a Bizottság mozgósítja az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt (CEF), és ezenfelül 50 millió eurót fordít a szolidaritási folyosók kapacitásának további növeléséhez szükséges infrastrukturális fejlesztések támogatására.

A Bizottság, Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, a Moldovai Köztársaság, Ukrajna, az Európai Beruházási Bank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és a Világbank-csoport együttesen 1 milliárd eurót mozgósított a szolidaritási folyosók kialakítására azzal a céllal, hogy javítsa a globális élelmezésbiztonságot, és gazdasági mentőövet nyújtson Ukrajnának.

További információk az EU–Ukrajna szolidaritási folyosókról

Ami az energiaágazatot illeti, Ukrajna villamosenergia-hálózata össze lett hangolva az EU hálózatával. Az EU továbbra is támogatni fogja Ukrajna energiaágazatát, biztosítva, hogy Ukrajna felé fordított irányú gázszállítás valósuljon meg. Ukrajna az EU közös gáz-, cseppfolyósítottföldgáz- és hidrogénbeszerzéseiből is részesülhet majd.

Az EU további 2500 generátort küld az országnak a háború kezdete óta már átadott 3000 berendezésen felül. Az Európai Bizottság kérésére az adományozók mintegy 220 millió eurót bocsátottak az Energiaközösség által létrehozott Ukrajnai Energiatámogatási Alap rendelkezésére. Az összeg az energiaágazat azonnali szükségleteinek fedezésére szolgál. Az EU emellett 35 millió LED-lámpát juttat Ukrajnának.

Az Európai Békekeret révén 5,6 milliárd euró mozgósítására került sor – ezek a források katonai felszerelések ukrán fegyveres erőkhöz történő eljuttatását finanszírozzák. Ezenfelül az Európai Unió Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziója azon dolgozik, hogy az ukrán fegyveres erők sürgős és hosszabb távú kiképzési szükségleteiről gondoskodjon. Az Ukrajnának nyújtott uniós katonai támogatás – amelyet az Európai Békekeret és közvetlenül a tagállamok nyújtanak – 20 milliárd eurót tesz ki.

Emellett a Bizottság elfogadta a lőszergyártás támogatásáról szóló jogszabály-javaslatot, amely azt a célt szolgálja, hogy Ukrajna sürgősen lőszerekhez és rakétákhoz jusson, a tagállamok pedig segítséget kapjanak készleteik feltöltéséhez. A javasolt jogszabály célzott intézkedéseket – többek között finanszírozási intézkedéseket – irányoz elő annak érdekében, hogy bővüljön az EU gyártási kapacitása, és megszűnjön a lőszerek, a rakéták és alkatrészeik terén jelenleg tapasztalható hiány.

Az új rendeletre irányuló javaslat a következő elemeket vezeti be:

• a releváns védelmi termékek EU-ban történő előállítását biztosító ipari gyártókapacitás megerősítését támogató pénzügyi eszköz;
• az érintett ellátási láncok szűk keresztmetszeteinek feltérképezésére, nyomon követésére és jobb előrejelzésére szolgáló mechanizmus;
• a lőszerellátás terén jelentkező hiány megszüntetését célzó ideiglenes szabályozási keret.

• 2023 májusában az EU további egy évre – 2024 júniusáig – meghosszabbította az Unióba irányuló ukrán exportra vonatkozó behozatali vámok, kvóták és piacvédelmi intézkedések felfüggesztését.
• A Bizottság felhívást intézett az európai távközlési szolgáltatókhoz, arra ösztönözve őket, hogy hosszabbítsák meg az EU-ban tartózkodó ukránoknak felszámított barangolási díjak felfüggesztéséről, illetve jelentős csökkentéséről szóló megállapodásukat.
• 2023 februárjában a Bizottság és Ukrajna megállapodást írt alá, mely szerint Ukrajna csatlakozik az Egységes piac programhoz. Ez a megállapodás fontos előnyöket fog biztosítani az ukrán vállalkozásoknak: megkönnyíti a piacra jutásukat, kedvezőbb üzleti környezetet teremt számukra, így elősegíti fenntartható növekedésüket és nemzetközi terjeszkedésüket.
• 2023 júniusában az EU és Ukrajna megállapodást írt alá arról, hogy Ukrajna – társult országként – csatlakozik az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz. Ez lehetővé fogja tenni az ukrán projektgazdák számára, hogy uniós finanszírozásra pályázzanak közlekedési, energiaügyi és digitális területeken, tovább javítva Ukrajna összekapcsoltságát a szomszédságában fekvő uniós országokkal.
• Ukrajnának a Horizont Európa programhoz és az Euratom kutatási és képzési programjához való társulása kulcsfontosságú az ország kutatási és innovációs ökoszisztémájának megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez. A Bizottság bejelentette, hogy 2023 közepéig új Horizont Európa-irodát nyit Kijevben.
• A háború kezdete óta az EU növelte az ország kiberrezilienciájának megerősítése céljából Ukrajnának nyújtott azonnali támogatást: 10 millió eurót fordított berendezések, szoftverek és egyéb kapcsolódó eszközök beszerzésére. A 330 millió eurós csomagból az EU további 19 millió eurót különített el a reziliens digitális átalakulás támogatására.
• Az EU garanciákat nyújt, amelyeket pénzügyi intézmények, például az EBB és az EBRD bocsátanak ki. Az uniós garanciák azt hivatottak lehetővé tenni, hogy az ukrán kormány pénzt hitelezzen a létfontosságú szolgáltatásokat biztosító vállalatoknak.
• Az EU az Ukrajnában elkövetett bűncselekmények büntetlensége elleni küzdelmet is támogatja: 7,5 millió euró összegű projekt segíti a Nemzetközi Büntetőbíróság által az orosz háborús bűncselekményekkel kapcsolatban folytatott nyomozásokat. A Lengyelország, Lettország, Észtország, Szlovákia, Románia, Litvánia és Ukrajna közreműködésével létrehozott közös uniós nyomozócsoport munkáját az Eurojust is támogatja. Bővebben arról, mit tesz az EU Oroszország elszámoltatásáért

Komoly és világszintű pénzügyi erőfeszítésre lesz szükség a háborúban lerombolt Ukrajna újjáépítéséhez. Az újjáépítési erőfeszítéseket az ukrán hatóságoknak kell irányítaniuk, szoros partnerségben az Európai Unióval és a kulcsfontosságú partnerekkel, például a G7-ekkel, a G20-akkal és más harmadik országokkal, valamint a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel és egyéb nemzetközi szervezetekkel.

2023 januárjában megkezdte működését az Ukrajnát támogató adományozók koordinációját célzó többszereplős platform, hogy összehangolja a nemzetközi adományozók és pénzügyi intézmények által Ukrajnának nyújtott rövid és hosszabb távú gazdasági segítséget. A platform munkáját szakmai titkárság fogja támogatni. A titkárság brüsszeli irodájának a Bizottság, kijevi irodájának pedig az ukrán kormány fog helyet adni. A titkárság lehetővé fogja tenni a nemzetközi adományozók és pénzügyi szervezetek közötti szoros koordinációt, és biztosítani fogja, hogy a támogatást következetes, átlátható és elszámoltatható módon nyújtsák.

Bővebben Ukrajna újjáépítéséről

^{Az oldal legutóbbi frissítésének dátuma: 2023. augusztus 22.}