Az orosz agresszió kezdete óta az EU és tagállamai, valamint pénzügyi intézményei az „Európa együtt” összefogás jegyében 37,8 milliárd eurót mozgósítottak Ukrajna általános gazdasági, társadalmi és pénzügyi ellenálló képességének megerősítésére. Ezeknek a forrásoknak köszönhetően Ukrajna makroszintű pénzügyi támogatásban, költségvetés-támogatásban, sürgősségi segélyben, valamint válságreagálási és humanitárius segítségben részesül.

Emellett a katonai segítségnyújtásra fordított összeg 12 milliárd euró körül van, amelyből 3,6 milliárd eurót az Európai Békekeret biztosít.

Mindent figyelembe véve az EU az orosz agresszió kezdete óta összesen már mintegy 50 milliárd eurót mozgósított Ukrajna részére. Ezen túlmenően a Bizottság jelenleg egy egymilliárd eurós segítségnyújtási csomagot készít elő azzal a céllal, hogy elősegítse az ország gyors helyreállítását. Azokkal a forrásokkal együtt, amelyeket a tagállamok kaptak segítségképpen ahhoz, hogy el tudják látni a háború elől az EU-ba menekülő ukránokat, az Ukrajnának és az ukránoknak nyújtott támogatás összesen mintegy 67 milliárd eurót tesz ki.

Ukrajna további támogatása érdekében az EU – rendkívül kedvezményes kölcsönök formájában – minden eddiginél jelentősebb támogatási csomagot biztosít 2023-ban, amelynek összege elérheti a 18 milliárd eurót. Az első, 3 milliárd euró összegű részletet 2023 januárjában folyósították.

668 millió euró már rendelkezésre áll olyan humanitárius projektek finanszírozására, melyek a háború sújtotta civil lakosságot hivatottak segíteni. Ebből az összegből 630 millió eurót Ukrajna, 38 millió eurót pedig Moldova használhat fel arra, hogy segítséget nyújtson az agresszió elől menekülő embereknek. Az EU a humanitárius segélycsomagot a menekültek élelemmel és vízzel való ellátására, elszállásolására, egészségügyi ellátására és alapvető szükségleteinek fedezésére fordítja.

Az EU 330 millió eurót különít el egy olyan sürgősségi támogatási program céljaira, amely alapvető árukat és szolgáltatásokat – például oktatást, egészségügyi ellátást és élelmiszereket – biztosít. Közreműködik a lakosság védelmében is, egyaránt segítve a belső menekülteket és az őket befogadó közösségeket, továbbá támogatást nyújt a kis- és középvállalkozások, valamint a mezőgazdaság számára. További fontos cél a kis méretű polgári infrastruktúra újjáépítése, az energiabiztonság garantálása, valamint az, hogy megerősítsék a kiberbiztonságot, a tömegtájékoztatás szabadságát és fellépjenek a dezinformáció ellen. A már korábban indított, összesen 192 millió euró értékű projekteket úgy módosították, hogy kielégíthetők legyenek a sürgős helyszíni szükségletek.

Az uniós polgári védelmi mechanizmus keretében segélyszállítmányokat juttatunk Ukrajnába, melyeket 32 ország – a 27 uniós tagállam, továbbá Norvégia, Törökország, Észak-Macedónia, Izland és Szerbia – ajánlott fel. A szállítmányok részben életmentő eszközöket – orvosságokat, élelmiszereket, sürgősségi elszállásoláshoz szükséges felszereléseket stb. –, részben stratégiai járműveket és felszerelést tartalmaznak, köztük tűzoltóautókat, áramfejlesztőket, mentőautókat és mozgó kórházakat.

A hatalmas szükségletek miatt a rescEU-készletből egészségügyi és lakhatási felszereléseket, továbbá olyan speciális felszereléseket mozgósítottunk, amelyek az Ukrajnát fenyegető népegészségügyi kockázatok, például vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris veszélyek elhárítását szolgálják. A rescEU révén nyújtott támogatás keretében, melynek összértéke meghaladja a 87 millió eurót, többek között lakóegységeket, védőruhát, fertőtlenítőszert, lélegeztetőgépeket, infúziós pumpákat, betegmonitorokat, ultrahangos berendezéseket és áramfejlesztőket juttatunk Ukrajnába. Az EU koordinálja a sürgős kezelésre szoruló ukrán betegek egészségügyi evakuálását. Eddig már több mint 1850 beteget szállítottak át európai kórházakba szakorvosi ellátás céljából. 2022 szeptemberében a lengyelországi Rzeszówban uniós egészségügyi evakuálási (MEDEVAC) központ nyílt meg, mely ukrajnai betegeket fogad. A központ feladata, hogy biztonságos elhelyezést nyújtson az Ukrajnából érkező betegek számára, mielőtt kórházi kezelés céljából továbbszállítanák őket egy másik európai országba.

Hogy a várt segély a lehető leggyorsabban megérkezhessen Ukrajnába, a Bizottság polgári védelmi logisztikai központokat hozott létre Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában. Ezek a logisztikai központok segíteni fogják az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül nyújtott segítség célba juttatását. 

Az Ukrajna elleni orosz agresszióra válaszul hozott európai uniós intézkedések keretében az Európai Bizottság és az Ukrajnával szomszédos uniós tagállamok 2022. május 12-én létrehozták az EU–Ukrajna szolidaritási folyosókat. A szolidaritási folyosók létfontosságú útvonalak Ukrajna mezőgazdasági exportja, valamint más áruk kivitele és behozatala számára.

Május óta a szolidaritási folyosóknak köszönhetően:

• Ukrajna mintegy 23 millió tonna mezőgazdasági árut (gabonát, olajos magvakat és kapcsolódó termékeket) tudott exportálni, aminek köszönhetően az ország hozzájutott a számára égetően szükséges bevételhez, a gabona pedig eljutott a rászorulókhoz;
• Ukrajna, Moldova és az EU-országok technikai támogatást vehettek igénybe a különböző eljárások felgyorsításához és a határokon kialakult torlódások megszüntetéséhez;
• 2022. június 29-én szállítási megállapodás jött létre Ukrajnával és Moldovával, mely még inkább megkönnyíti az áruszállítást e két ország viszonylatában.

A szolidaritási folyosók kapacitásának megőrzése és további bővítése érdekében az EU jelentős beruházásokat mozgósított különböző – már fennálló – uniós és tagállami programokon keresztül. Folytatni kell az adminisztratív és operatív segítségnyújtást, beleértve a határátlépési eljárások egyszerűsítését is, és további finanszírozásra is szükség van.

A Bizottság novemberben sürgősségi jelleggel 250 millió euró összegű támogatást különített el a szolidaritási folyosók kapacitásának bővítésére. Ez rövid távon elő fogja segíteni a gyors fejlesztéseket, különösen a mobil berendezések alkalmazását, így csökkenhetnek a várakozási idők, és zökkenőmentesebbé válhat a határátkelőhelyek megközelítése és a határátkelés. Középtávon a Bizottság mozgósítja az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközt (CEF), és ezenfelül 50 millió eurót fordít a szolidaritási folyosók kapacitásának további növeléséhez szükséges infrastrukturális fejlesztések támogatására.

Ami az energiaágazatot illeti, Ukrajna villamosenergia-hálózata össze lett hangolva az EU hálózatával. Az EU továbbra is támogatni fogja Ukrajna energiaágazatát, biztosítva, hogy Ukrajna felé fordított irányú gázszállítás valósuljon meg. Ukrajna az EU közös gáz-, cseppfolyósítottföldgáz- és hidrogénbeszerzéseiből is részesülhet.

Az EU további 2400 generátort küld az országnak a háború kezdete óta már átadott háromezren felül. Az Európai Bizottság kérésére az uniós tagállamok több mint 157,5 millió eurót bocsátottak az Energiaközösség által létrehozott Ukrajnai Energiatámogatási Alap rendelkezésére. Az összeg az energiaágazat azonnali szükségleteinek fedezésére szolgál. Az EU emellett 30 millió eurót teremt elő 35 millió LED-lámpa beszerzésére Ukrajna számára.

Under the European Peace Facility, €3.6 billion have been mobilised to support the delivery of military equipment to the Ukrainian Armed Forces. In addition, the EU Military Assistance Mission for Ukraine is tackling urgent and longer-term training needs of the Ukrainian Armed Forces. EU military support for Ukraine – provided by the European Peace Facility and the Member States directly – is around €12 billion.

• Az EU egy évre felfüggesztette az Unióba érkező ukrán exportra vonatkozó behozatali vámokat, valamint az ukrán acélexportra vonatkozó összes uniós dömpingellenes és védintézkedést. A Bizottság javaslatot terjesztett elő a 2023 júniusáig tartó felfüggesztés meghosszabbítására.
• A Bizottság felszólította az európai távközlési szolgáltatókat, hogy hosszabbítsák meg azokat a megállapodásokat, melyek felfüggesztették, illetve jelentősen csökkentették az EU-ban tartózkodó ukránoknak felszámított barangolási díjakat.
• 2023 februárjában a Bizottság és Ukrajna megállapodást írt alá, mely szerint Ukrajna csatlakozik az Egységes piac programhoz. Ez a megállapodás fontos előnyöket fog biztosítani az ukrán vállalkozásoknak: megkönnyíti a piacra jutásukat, kedvezőbb üzleti környezetet teremt számukra, így elősegíti fenntartható növekedésüket és nemzetközi terjeszkedésüket.
• Hamarosan megbeszélések kezdődnek Ukrajna más kulcsfontosságú uniós programokhoz való csatlakozásáról is. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz például segítheti Ukrajnát abban, hogy energetikai, közlekedési és digitális infrastruktúráját összekapcsolja az EU infrastruktúrájával.
• Ukrajnának a Horizont Európa programhoz és az Euratom kutatási és képzési programjához való társulása kulcsfontosságú lenne az ország kutatási és innovációs ökoszisztémájának megőrzéséhez és fenntartásához. A Bizottság bejelentette, hogy 2023 közepéig új Horizont Európa-irodát nyit Kijevben.
• A háború kezdete óta az EU növelte támogatását, melyet Ukrajna kiberrezilienciájának megerősítésére nyújt: 10 millió eurót fordított berendezések, szoftverek és egyéb kapcsolódó eszközök beszerzésére. A 330 millió eurós csomagból az EU további 15 millió eurót különített el a reziliens digitális átalakulás támogatására.
• Az EU garanciákat nyújt, amelyeket pénzügyi intézmények, például az EBB és az EBRD bocsátanak ki. Az uniós garanciák révén az ukrán kormánynak lehetősége nyílik pénzt kölcsönözni a létfontosságú szolgáltatásokat biztosító vállalatoknak.
• Az EU továbbá támogatja az Ukrajnában elkövetett bűncselekmények büntetlensége elleni küzdelmet is: a Nemzetközi Büntetőbíróság Oroszország által elkövetett háborús bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásait egy 7,5 millió euró összegű projekt hivatott segíteni. A Lengyelország, Lettország, Észtország, Szlovákia, Románia, Litvánia és Ukrajna közreműködésével létrehozott uniós közös nyomozócsoport munkáját az Eurojust is támogatja. Bővebben arról, mit tesz az EU Oroszország elszámoltatásáért

Komoly és világszintű pénzügyi erőfeszítésre lesz szükség a háborúban lerombolt Ukrajna újjáépítéséhez. Az újjáépítési erőfeszítéseket az ukrán hatóságoknak kell irányítaniuk, szoros partnerségben az Európai Unióval és a kulcsfontosságú partnerekkel, például a G7-ekkel, a G20-akkal és más harmadik országokkal, valamint a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel és egyéb nemzetközi szervezetekkel.

2023 januárjában megkezdte működését az Ukrajnát támogató adományok koordinálásával foglalkozó többszereplős platform, hogy összehangolja a nemzetközi adományozók és pénzügyi intézmények által Ukrajnának nyújtott rövid és hosszabb távú gazdasági segítséget. A platform munkáját szakmai titkárság fogja támogatni. A titkárság brüsszeli irodájának a Bizottság, kijevi irodájának pedig az ukrán kormány fog helyet adni. A titkárság lehetővé fogja tenni a nemzetközi adományozók és pénzügyi szervezetek közötti szoros koordinációt, és biztosítani fogja, hogy a támogatást következetes, átlátható és elszámoltatható módon nyújtsák.

Bővebben Ukrajna újjáépítéséről

^{Az oldal legutóbbi frissítésének dátuma: 2023. február 24.}